2008. október 15., szerda

Idézet

ha körbeültetném a szemeim árkát csaknem elfelejthetném, amit ő is csak sejt de ez a szétszakadt szemhéj segít, hogy beláss be a szemeim árkán túl ahol én úr volnék, aki zaboláz mondj igent, vagy fordítsd ide a haladást hisz' ugyanoda tartunk ahol ez a tartás már nem elég hova tűnik, s mire lesz mentség ez a félig rágottság fáj a jutalom fáj, ha harapom fáj, ha ha igazán rajta maradok fáj, ha feled és fáj, ha terel és fáj, ha mindenki ugyanazt mondja: 'szólj, ha neked is vájja szemed és fáj, ha odakintről se szólnak' pedig a feledés adta terelés tett vele ugyanolyanná kinyit a hastájon át ideje jósolni bélből s ha az igazamat mondaná akkor sem tennénk mást meg

Nincsenek megjegyzések: